Anyák napja

Szeretek valami egyedit, maradandót ajándékozni anyák napjára (is) a mamáknak. Ezt kitehetik a falra, polcra, és ha ránéznek, melegség önti el a szívüket...

Az idei anyáknapi ajándék ez lett, természetesen két példányban készül, a két mamának:

Lekváros kevert tészta Limarától

Gyors, kevert süteményt kerestem pár napja. Limaránál bukkantam az alábbi receptre, nagyon egyszerű és finom! Ajánlom mindenkinek, még annak is, aki kevésbé érzi otthon magát a konyhában, mert tuti siker!
Az alaprecept a lényeg, utána lehet variálni: a kisült lepényt megszórhatjuk porcukorral, vagy még sütés előtt dióval, mogyoróval, akár mandulával, vagy csokoládéval bevonhatjuk a kihűlt lepényt, mindenképpen isteni sütit kapunk! Ja, és készítettem már 3 vagy 4 féle lekvárral is, mindegyikkel működik :-)

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 15 dkg porcukor
• 9 dkg puha zsír (olajjal is készítettem már)
• 5 ek lekvár - én saját, házilekvár használtam
• 1 cs. vaníliáscukor
• 20 dkg finomliszt
• 1 tk sütőpor
• fél tk szódabikarbóna
• 1 tk őrölt fahéj

Az egész tojásokat habosra keverem a porcukorral, majd hozzáadom a zsírt, lekvárt, vaníliáscukrot. A lisztben elkeverem a sütőport, szódabikarbónát és a fahéjat, majd két részletben hozzákeverem a tojásos masszához.
Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm, és 180 fokon kb. 18 - 20 perc alatt készre sütöm.

Megújulás, mert néha nem árt...

Röpül az idő, igazán! Lassan egy éve lesz, hogy elkezdtem írni a blogot. Az elején óriási lelkesedéssel, aztán a munkábaállás "viszontagságai", úgy mint új napirend, semmiresincsidőm állapot, stb. megtörték a kedvem, aztán beláttam, hogy ha nem írok naponta, akkor is van értelme folytatni :-)
Sőt, olyan újdonságok kerültek a képbe, mint a pirogravír és a nagy szerelem, a kosárfonás. Egy szó mint száz, új külsőt kapott a blog, de tartom magam a régi formátumhoz! Viszont kiemeltem a kézműveskedést a naaagy felhőből, így könnyebben lehet tájékozódni a lapon, főleg, ha valaki nem receptért jön, hanem mondjuk egy kosárért :-)
Örülök, hogy van egy kialakult kis olvasótáborom (köszönöm!), 10ezer fölé ment a nézettségem (pedig nem posztolok, csak nagyon ritkán), szóval összességében elégedett vagyok, hogy mégis kitartottam!

További kellemes időtöltést és nézelődést kívánok Nektek!

Csörgő, szintén fonva (peddignádból)

Végre a nagy vágyam is elkészült, amit még Vinceffy Ildikónál láttam: a csörgő, csupa természetes anyagból! Fa talpak, peddignád fonás, és száraz tarkabab tölteléknek. Kis gazdája már birtokba is vette :-) A későbbi fotó sajnos lemaradt, de pirográffal monogramot és dátumot is készítettem rá.

A készítés menete: a fa alapokat a bátyám készítette (vágta, fúrta), én pedig finom csiszolópapírral még alaposan 'átsimogattam', nehogy szálka maradjon valahol... Most pedig beszéljenek a fotók:

Majd beleszórom a babszemeket, és lezárom a tetejét is!

Máris készen van :-) Természetesen ezt is személyessé lehet tenni (majd hozom a lemaradt fotót!!) pirogravíral - monogram, név, dátum, ki mit szeretne...

Kosárfonás itthon

A kosárfonó hétvégéről nem üres kézzel jöttem haza! A kosarak mellett alapanyagot is sikerült hoznom, nyers és hántolt vessző formájában. A nyers vesszőt szinte pillanatok alatt elfontam :-) Aztán vegyítettem a vesszőt peddignáddal is, és próbálkoztam fa gyöngyöt is belefűzni díszítésnek.

Néhány fotó készítés közben:

És készen, közöttük az első "füles" próbálkozásom, ami nem lett igazán szép, de első próba volt, könyv alapján, és a helyén maradt (!), úgyhogy végül is elégedett vagyok vele...